Az, hogy egy gyárnak hány ipari léghűtőre van szüksége, nem csak az alapterülettől függ. A műhelytérfogat, a szükséges légáramlás, a hőforrások, a belmagasság, a szellőzés és az egyes hűtők légáramlási kapacitása egyaránt befolyásolja a végső mennyiséget.
Egy egyszerű számítással megadható az egységek előzetes száma, de a végső elrendezésnél azt is figyelembe kell venni, hogy hol keletkezik hő, és hogyan fog áthaladni a hűtött levegő a gyáron.
1. Kezdje a szükséges teljes légáramlással
Az első lépés a műhelyhez szükséges teljes légáramlás becslése.
Az alap számítás a következő:
Szükséges légáramlás (m³/h)=Műhelytérfogat (m³) × Szükséges levegőcsere óránként
A műhely térfogatát a következőképpen kell kiszámítani:
Hosszúság × szélesség × átlagos magasság
Például egy 50 m × 30 m méretű, 8 m átlagos belmagasságú gyár térfogata:
50 × 30 × 8 = 12,000 m³
Ha az előzetes tervezés óránként 20 levegőcserét alkalmaz:
12,000 × 20 = 240,000 m³/h
A gyár tehát körülbelül 240 000 m³/h teljes légáramlást igényelne kiindulási pontként.
A megfelelő levegőcsere{0}}a tényleges alkalmazástól függ, és a hőterheléssel és a szellőzési feltételekkel együtt kell értékelni.
2. Ossza el a szükséges levegőáramot az egységenkénti légáramlással
A teljes légáramlás ismerete után kiszámítható az ipari léghűtők előzetes száma.
Léghűtők száma=Szükséges teljes légáramlás ÷ hűtőnkénti légáramlás
Például:
Szükséges teljes légáramlás: 240 000 m³/h
Légáramlás hűtőnként: 20 000 m³/h
Majd:
240,000 ÷ 20,000 = 12
Az előzetes követelmény tehát 12 db ipari léghűtő.
Ha a kiválasztott modell ehelyett 15 000 m³/h-t biztosít, a számítás a következő lesz:
240,000 ÷ 15,000 = 16
Ugyanahhoz a gyárhoz több egységre lenne szükség, mert mindegyik hűtő kevesebb légáramlást biztosít.
3. Miért nem elég az alapterület önmagában?
Általános módszer a hűtők számának kiszámítása a gyári alapterület szerint.
Például:
100 m²-enként egy léghűtő.
Ez nagyon eltérő eredményeket eredményezhet különböző belmagasságú épületekben.
Tekintsünk két azonos 2000 m² alapterületű gyárat:
| Gyár | Átlagos magasság | Levegőtérfogat |
|---|---|---|
| A gyár | 4 m | 8,000 m³ |
| B gyár | 10 m | 20,000 m³ |
Az alapterület megegyezik, de a B gyár légtérfogata 2,5-szerese.
Ezért egy megbízható ipari léghűtő-számításnál inkább köbtérfogatot kell figyelembe venni, nem pedig pusztán a négyzetmétert.
4. Vegye figyelembe a gyár hőterhelését
A légáramlási követelmények jelentősen változhatnak, ha a gyár jelentős belső hőforrással rendelkezik.
Példák:
- Hegesztő berendezések
- Kemencék
- Sütők
- Fröccsöntő gépek
- Kompresszorok
- Motorok
- Szárító berendezés
- Magas{0}}hőmérsékletű gyártósorok
A nehéz gépekkel és folyamatos hőtermeléssel rendelkező gyár eltérő hűtést igényelhet, mint egy viszonylag kis belső hőnyereséggel rendelkező raktár.
Ha a hőt egy termelési területen koncentrálják, előfordulhat, hogy nem a legmegfelelőbb megoldás az egész épületben ugyanannyi hűtő hozzáadása.
A berendezést a tényleges hőeloszlásnak megfelelően kell elhelyezni.
5. Ellenőrizze a mennyezet magasságát
A mennyezet magassága befolyásolja mind a teljes levegőmennyiséget, mind azt, ahogyan a lehűtött levegő eléri a munkaterületet.
Magas{0}}mennyezetű műhelyekben előfordulhat, hogy pusztán a légáramlás növelése nem garantálja a jobb hűtést a padló szintjén.
A tervezésnél figyelembe kell venni:
- Szerelési magasság
- A levegő kifúvásának iránya
- A levegő sebessége
- A hűtők közötti távolság
- A gép magassága
- Tetőszerkezet
- Munkáshelyek
A mennyezetre szerelt ipari léghűtőknél -különösen fontos a beépítési magasság és a kifúvás iránya, mivel a légáramnak hatékonyan kell elérnie a tartózkodási zónát.
6. Nézze meg a légáramlás eloszlását
Tegyük fel, hogy egy gyár 240 000 m³/h-t igényel, és 12 hűtő van kiválasztva.
Az egységek elrendezésének többféle módja van.
Ha mind a 12 egység az épület egyik oldalához összpontosul, akkor a teljes légáramlás megfelelhet a számított szükségletnek, de a távoli területek forróak maradhatnak.
A jobb elrendezés az alábbiak szerint osztja el a légáramlást:
Hűtőegység → Gyártási terület → Meleg levegő eltávolítása
Az ajtók, ablakok, elszívó ventilátorok, gépek, tárolóállványok és belső válaszfalak elhelyezkedését ezért az egységek végleges számának és helyzetének meghatározása előtt mérlegelni kell.
7. Vegye fontolóra a szellőzést és az elszívást
Az elpárologtató ipari léghűtők hűtött levegőt vezetnek be a gyárba. A meleg levegőnek és a további nedvességnek el kell hagynia az épületet.
Ez azt jelenti, hogy a hűtőegységek számát a rendelkezésre álló szellőzéssel együtt kell figyelembe venni.
Ellenőrizze, hogy a gyár rendelkezik-e:
- Tetőszellőzők
- Kipufogó ventilátorok
- Nyitott ajtók
- Windows
- Falnyílások
- Mechanikus szellőztetés
Ha az épület nem tudja hatékonyan eltávolítani a meleg és nedves levegőt, előfordulhat, hogy további párologtató levegőhűtők telepítése nem eredményez arányos hűtési javulást.
8. Vegye figyelembe a helyi hőmérsékletet és páratartalmat
Az elpárologtató léghűtő nem minden időjárási körülmény között hoz létre ugyanolyan hűtőhatást.
A száraz levegő nagyobb párolgási potenciált biztosít, míg a magas relatív páratartalom csökkenti a rendelkezésre álló hűtési potenciált.
Emiatt a berendezés mennyiségét a helyi nyári körülmények alapján kell értékelni, beleértve:
- Külső hőmérséklet
- Relatív páratartalom
- Nedves hőmérséklet
- Szezonális működési feltételek
Egy forró, száraz éghajlaton található gyár eltérő konfigurációt igényelhet, mint egy forró, párás éghajlaton működő üzem, még akkor is, ha a két épület mérete azonos.
9. Több kisebb vagy kevesebb nagyobb egységre van szüksége?
A teljes légáramlási igény önmagában nem feltétlenül határozza meg a végső konfigurációt.
Például egy gyár 240 000 m³/h-t igényelhet.
Ezt elméletileg a következők biztosíthatják:
- 10 egység × 24 000 m³/h
- 12 egység × 20 000 m³/h
- 16 egység × 15 000 m³/h
Mindhárom kombináció megközelítőleg azonos teljes légáramlást biztosít.
A praktikus választás azonban az épület elrendezésétől függ.
Több egység nagyobb rugalmasságot biztosít a légáramlás elosztásában a különböző termelési zónák között, míg a nagyobb egységek egyszerűsíthetik a telepítést, ha a műhely megfelelő elrendezéssel rendelkezik.
A kiválasztásnak ezért egyensúlyban kell lennie a légáramlási kapacitással, a telepítési pozíciókkal, a hűtési zónákkal, a karbantartási hozzáféréssel és a projekt költségeivel.
10. Példa: Egy gyár léghűtőinek számának kiszámítása
Fontolja meg a gyártóműhelyt a következőkkel:
Hossza: 60 m
Szélesség: 40 m
Átlagos magasság: 8 m
1. lépés: Számítsa ki a levegő mennyiségét
60 × 40 × 8 = 19,200 m³
2. lépés: A szükséges légáramlás becslése
Tegyük fel az előzetes tervezési értéket 20 légcsere óránként:
19,200 × 20 = 384,000 m³/h
3. lépés: Válassza ki a hűvösebb légáramot
Tegyük fel, hogy egy ipari léghűtő rendelkezik:
24,000 m³/h
4. lépés: Számítsa ki az egységek számát
384 000 ÷ 24,000=16 egység
Az előzetes számítás tehát 16 ipari léghűtőt ad.
A tényleges projekttervnek ezt követően ellenőriznie kell, hogy 16 egység megfelelő levegőelosztást biztosít-e, és hogy a helyi klíma, hőforrások, szellőzés és beépítési feltételek támogatják-e a javasolt elrendezést.
11. Amikor a számított számot módosítani kell
Az ipari léghűtők számított száma nem feltétlenül a végső rendelési mennyiség.
Kiigazításra akkor lehet szükség, ha a gyár rendelkezik:
Nagyon nagy belső hőterhelés
Nagy hőmérséklet-különbségek a termelési zónák között
Rendkívül magas mennyezet
Korlátozott szellőzés
A nagy gépek blokkolják a légáramlást
Több független műhely
Különböző hűtési szintet igénylő területek
Ezzel szemben a hűtést nem igénylő területeket nem feltétlenül kell beleszámítani a számításba.
Például egy iroda, raktárhelyiség vagy zárt folyamattér más hűtési megoldást igényelhet, mint egy nagy nyitott gyártócsarnok.
12. A végső mennyiség meghatározásához szükséges információk
Ipari léghűtő projekthez a beszállítónak vagy HVAC mérnöknek általában szüksége lesz:
Gyári hossz és szélesség
Átlagos belmagasság
Hűtést igénylő terület
Helyi nyári hőmérséklet
Relatív páratartalom
Fő hőforrások
Gyártóberendezések elrendezése
Dolgozók száma
Meglévő szellőzés
A kipufogóventilátorok helyei
Ajtó és ablak pozíciók
Rendelkezésre álló vízellátás
Elérhető elektromos ellátás
Kötelező üzemidő
Minél pontosabban határozzák meg ezeket a feltételeket, annál megbízhatóbb lesz a berendezés mennyiségi és elrendezési számítása.
Ipari léghűtő Mennyiség: Kulcsképlet
Az előzetes becsléshez használja:
Műhelytérfogat=hossz × szélesség × átlagos magasság
Szükséges légáramlás=Műhelytérfogat × Szükséges levegőcsere óránként
Ipari léghűtők száma=Szükséges légáramlás ÷ Légáramlás egységenként
A kiszámított eredményt mindig gyakorlati egész számú egységre kerekítse, majd a berendezés kiválasztásának véglegesítése előtt ellenőrizze az elrendezést és a működési feltételeket.
Végső megfontolások
Nincs olyan univerzális szabály, mint például "egy ipari léghűtő minden 100 m²-es gyárterületre". A helyes szám a teljes levegőmennyiségtől, a szükséges légáramlástól, a hőterheléstől, a belmagasságtól, a páratartalomtól, a szellőzéstől és a légáramlás eloszlásától függ.
Előzetes projektbecsléshez számítsa ki a műhelytérfogatot, határozza meg a szükséges teljes légáramot, és ossza el a kiválasztott ipari léghűtő névleges légáramával. Az így kapott mennyiség a rendszertervezés kiindulópontja, nem helyettesíti a tényleges gyári állapotok ellenőrzését.
A pontos ipari léghűtő javaslathoz a gyári méreteket, a belmagasságot, a helyi klímát, a hőforrásokat, a szellőzés elrendezését és a gyártási elrendezést együtt kell értékelni.
